Kutatási adatkezelés | Egyetemi és Nemzeti Könyvtár

Típusai:

• Dokumentumok (szöveges vagy táblázatos formátumban)
• Laboratóriumi jegyzetek, terepgyakorlati naplók, feljegyzések
• Hang vagy videó felvétel
• Fénykép
• Vizsgálati eredmény
• Kísérleti eredmény
• Modell, algoritmus vagy script
• Metaadat
• Alkalmazások működési adatai (naplófájlok tartalma, alkalmazások futási eredményei, szimulációk eredményei)
• Kérdőívek, szövegátiratok, kódkönyvek
• Kutatási folyamat során megszerzett és/vagy előállított digitális tárgyak
• Módszerek és munkafolyamatok
• Szabványos működési eljárások és protokollok
• stb.

Milyen előnyei vannak a jó kutatási adatkezelésnek?

• Kutatási eredmények így igazolhatók
• Az adataink biztonságban legyenek
• Időhatékonyság
• Adatvesztés elkerülése
• Megkönnyítsük az adatok újra felhasználását
• Növelhetjük cikkünk láthatóságát ezzel impaktját

A következő kérdésekkel kell foglalkoznia:

• Milyen típusú adatok keletkeznek a kutatás során
• Hogyan tárolják ezeket az adatokat és ki férhet hozzájuk
• A projekt után ki férhet hozzá az adatokhoz és meddig

Az adatmenedzsment terv segít dönteni kérdéses adatkezelési helyzetekben, ilyen például a személyes adatok kezelése, a rövid és a hosszútávú adatmegőrzés és az adatmegosztás.
Az első változatát az adatmenedzsment tervnek a kutatás korai szakaszában érdemes elkészíteni és frissíteni szükséges, ha a kutatás során nagyobb változás történik. A projekt lezárása után az adatokat kezeljük az adatmenedzsment tervben foglaltaknak megfelelően.

Kulcsfontosságú a jó adatkezeléshez, hogy a kutatási adatokat megfelelően legyenek tárolva. Többféle tárolási módszer közül választhatunk, de mindenképp figyelembe kell venni, hogy a kutatás során mekkora mennyiségű adat fog keletkezni és azt, hogy hogyan tudjuk a legjobban megvédeni az adatainkat. Továbbá érdemes szem előtt tartani, hogy ha személyes adatokat is mentünk a kutatás során, azokat valamilyen módszerrel titkosítanunk kell.

Adattárolási lehetőségek:

• Saját meghajtó
• Flash drive
• Felhő szolgáltatás
• Hálózati meghajtó
• Adatrepozitórium

Az adatvesztés elkerülése érdekében használjunk többféle adattárolási eszközt, ezeken rendszeres időközönként futtassunk ellenőrzést, hogy a lehető leg biztosabbak legyünk abban, hogy a tárolt adatok nem sérültek.
Hosszútávú adattárolásra a leginkább megfelelő megoldás egy megbízható adatrepozitórium használata. Különböző szempontokat kell figyelembe venni akkor amikor digitális archívumot választunk, ilyen például a támogató szervezet elvárása, az adatokhoz kapcsolódó publikáció kiadójának a szabályozása vagy a tudományterületi megkötések. Ha van lehetőség, akkor használjuk az intézmény által üzemeltetett adatrepozitóriumot.

A kutatási adatok megosztásának az előnyei:

• Növeli a kutatók akadémiai profilját, biztosítva, hogy az adatok mint kutatási eredmények önmagukban hitelt kapjanak
• Növeli a kutatás hatását és láthatóságát
• Lehetővé teszi az adatok független ellenőrzését és tesztelését
• Új együttműködésekhez és partnerségekhez vezet
• Erőforrásokat szabadít fel a további oktatások és a kutatások számára

A személyes adat minden olyan információ, amely valamely azonosított vagy azonosítható élő személlyel kapcsolatos. Mindazon információk, amelyek összegyűjtése egy bizonyos személy azonosításához vezethet, ugyancsak személyes adatnak minősülnek.
Példák személyes adatokra:

• Vezetéknév és utónév
• Lakcím
• A vezetéknév.utónév@vállalkozás.com típusú e-mail-címek
• Személyazonosító igazolvány száma
• Helymeghatározó adatok (pl. mobiltelefon helymeghatározási funkciója)
• IP-cím
• Süti (cookie)-azonosító
• A telefon hirdetési azonosítója
• A személy egyedi azonosítását lehetővé tevő, kórház vagy orvos által tárolt adatok

• Aninimizálás
• Pszeudoanonimizálás
• Titkosítás