A DEENK állományban lévő országos és nemzetközi szinten is értékes, egyedi dokumentumokról, védett gyűjteményrészekről, hagyatékokról és muzeális értékekről digitális másolatokat készítünk. A digitalizálással egyrészt óvjuk az eredeti forrásdokumentumot, másrészt szélesebb kör számára biztosítjuk a hozzáférés lehetőségét. E gyűjtemény építését a kezdetekkor elsősorban az állományvédelem és a helytörténeti kincsek feltárásának célja vezérelte, amihez mostanra az oktatást és kutatást támogató célok is egyre hangsúlyosabb szempontként adódnak hozzá.
Digitalizált dokumentumaink az alábbi gyűjteményekbe szervezve érhetők el.
Az egyetemi építkezések, rendezvények, úgymint egyetemi bálok, sportesemények, doktoravatók, fogadások, emellett neves professzorok látogatásait, végzős hallgatók tablóit, a nyári egyetemek eseményeit megörökítő fotókat őrző gyűjtemény. Az egyetemtörténeti vonatkozású kutatások számára jelenthet egyedülálló forrásanyagot.
Lenyűgöző gyűjtemény hatalmas mennyiségű, túlnyomóan színes reklámgrafikákból. A plakátok jelentős része mára már teljesen elfelejtett cégeket, termékeket, kulturális produktumokat mutat be, így a gyűjtemény kultúrtörténeti jelentősége is páratlan.
A könyvtár állományában megtalálható, különböző technikával, például akvatinta, poncolás, fametszéssel készült tájképek, életképek, csendéletek, absztrakt tematikájú, 20. századi alkotások digitális másolatainak gyűjteménye.
A gyűjtemény a Debreceni Egyetem korábbi rektorainak, prorektorainak, professzorainak, tanárainak az arcképeit, hivatalos portréit őrzi.
A kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint meghatározott muzeális értékű könyvek digitális másolatainak gyűjteménye. Ide tartoznak:
- a teljes kéziratos állomány;
- az 1851 előtt Magyarországon megjelent könyvtári dokumentumok;
- az 1851 előtt külföldön megjelent hungaricumok;
- az 1851 előtt külföldön megjelent dokumentumok;
- mindazok a dokumentumok, melyek az adott tagkönyvtár (kari, intézeti, tanszékcsoporti, tanszéki könyvtárak) gyűjtőköri szabályzata alapján végleges archiválási kötelezettséggel bírnak;
- minden olyan, nem a hivatali működés során keletkezett dokumentum vagy nyomtatott dokumentum, mely jelentős történeti értéket hordoz az ország és a gyűjtemény szempontjából, tudományos értéket képvisel külső megjelenésére (kötés, díszítés, írásanyag) vagy egykori tulajdonosára tekintettel, különlegességnek vagy ritkaságnak számít valamely egyéb okból;
- minden olyan nem hagyományos dokumentum(...), amely muzeális értékkel bír.
A gyűjtemény többek között zongoraművek, orgonaművek, kamarazenék, hegedűművek, gordonkaművek 1850-1950 közötti időszak digitalizált kottáit tartalmazza. Kiemelkedő zeneszerzők műveit tesszük láthatóvá, többek között Anton Diabelli, Hubay Jenő, Jules Massenet, Edvard Grieg és még sokan más, mára elfeledett szerzők szólóhangszeres és kamaradarabjait, népszerű művek átiratairait. A zeneszerzők zenei és nemzeti sokszínűsége mellett a kották illusztráltsága is egyedi értéket képvisel. A zeneműveket számos kiállításon, tematikus válogatásokon keresztül mutattuk már meg, amelyek virtuálisan is leképeztünk, mint például Francia Tanszékkel közös, Visszatérők című kiállításunk, amelyhez zenei válogatás is készült.
A gyűjteményben különösen Debrecenről, de tágabb értelemben Hajdú-Bihar vármegyéről szóló, emellett Debrecenben megjelenő, nyomtatott vagy helyi szerző közkincsnek, vagy kereskedelmi forgalomban nem kaphatónak minősülő művei szerepelnek. A válogatott dokumentumok széleskörű merítés a debreceni szépirodalmi, tudományos, városszabályozási, törvénykezési, vallási, színházi, nyomdaipari és építészeti dokumentumaiból. Emellett kiemelt figyelmet kaptak a debreceni szerzőségű és kiadású, a gyűjteményünket képző unikális kötetek.
Folyóiratok
A folyóiratok digitális gyűjteménye három nagy részből áll: a debreceni, a régi magyar és az egyetemi folyóiratok gyűjteményeiből. Olyan értékes folyóiratokat tartalmaz, mint a Kelet Népe vagy a Debreczeni Képes Kalendárium, a Magyar Museum és az Orpheus. A folyóiratok egy része teljesen szabadon hozzáférhető, míg egy része csak kijelölt könyvtári számítógépekről hozzáférhetők.
A könyvtár gyűjteményében megtalálható térképek és útleírások digitális másolatából készült tematikus gyűjtemény.
A gyűjtemény szabadon hozzáférhető 18–19. századi, elsősorban debreceni és magyarországi vonatkozású térkép-különlegességet őriz. A digitalizált kartográfiai dokumentumok között szerepelnek világ-, város- és vármegye térképek, valamint etnográfiai, gazdasági, közigazgatási, történelmi térképek. Különlegesség a világrekord hegységet és folyókat ábrázoló térképünk.
Az elektronikus gyűjtemény a debreceni színjátszás 19. századi történetének tanulmányozását kívánja elősegíteni azzal, hogy az 1862 és 1896 közötti korszak színlapjainak digitalizált változatát elérhetővé teszi. A bő három évtized színlapjai nemcsak a debreceni színházi életet rajzolják elénk, nemcsak a színház gazdag külső kapcsolatait ismerjük meg a pesti (1887.01.21), kolozsvári (1887.04.15), berlini (1887.02.14), madridi (1887.04.11) vendégszereplések végigkövetésével, hanem a város kulturális életének más rétegeibe is betekinthetünk a Debreceni Dalárda (1887.03.05) vagy Simon zenetanár tanítványainak (1887.01.27) fellépése révén.
Ex libris, vagyis könyvjegy-gyűjteményünk legnagyobb része Nyireő István, az egyetemi könyvtár egykori igazgatója (1932-1944), hagyatékból származik. Az ex librisek a könyvek tulajdonviszonyát jelző, kis méretű grafikus alkotások. A DEA adatbázisban 3416 digitalizált ex libris található – a kisgrafika, és a könyvművészet iránt érdeklődő kutató-művészettörténész, könyvtáros és fejlett szépérzékű laikusok számára egyaránt kincsesbánya. Technikáját tekintve a hagyományos, már a műfaj középkori és kora újkori képviselői esetében is alkalmazott fametszet, rézmetszet és rézkarc mellett sok-sok linómetszetes, kőrajzos, (nyomtatásba átvitt) tusrajzos kivitelű könyvjegy is található gyűjteményünkben.
Tájékoztatás a kereskedelmi forgalomban nem elérhető művek felhasználásáról a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárában
A DEENK mint kulturális örökségvédelmi intézmény (KÖI) jogosult az állandó gyűjteményét képző kereskedelmi forgalomban nem elérhető művek regisztrálására és felhasználására.
Mi a kereskedelmi forgalomban nem elérhető, vagyis out-of-commerce (OOC)?
"Kereskedelmi forgalomban nem elérhető mű: olyan mű vagy szomszédos jogi védelem alatt álló teljesítmény, amelyről a kereskedelmi forgalomban létére vonatkozóan az adott helyzetben általában elvárható gondossággal végzett vizsgálat alapján vélelmezhető, hogy a szokásos kereskedelmi csatornákon keresztül a nyilvánosság számára nem hozzáférhető.”
A felhasználás feltételeit a 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról tárgyalja.
A felhasználás részletei a szerzői jogi törvény szerint:
“Nem szükséges a szerző vagy a szomszédos jogi jogosult engedélye a kereskedelmi forgalomban nem elérhető mű többszörözéséhez és nyilvánossághoz közvetítéséhez, továbbá a szoftver átdolgozásához és terjesztéséhez, amennyiben a felhasználás kulturális örökségvédelmi intézmények által a gyűjteményének állandó részét képező, kereskedelmi forgalomban nem elérhető mű elérhetővé tételét célozza, feltéve, hogy
-
a felhasználás során a szerző vagy a szomszédos jogi jogosult neve – ha ez lehetséges – feltüntetésre kerül,
-
a nyilvánossághoz közvetítés nem kereskedelmi céllal fenntartott honlapon valósul meg, és
-
a felhasználni kívánt műtípus tekintetében a kizárólagos jog gyakorlására reprezentatív közös jogkezelő szervezet nem rendelkezik az (1) bekezdés szerinti jogok gyakorlására vonatkozó engedéllyel és hatályos díjszabással.”
A felhasználás nem kereskedelmi célból fenntartott honlapon valósul meg, ami a DEENK esetében a https://dea.lib.unideb.hu/search?query=%22out-of-commerce%22.
A nyilvánossághoz közvetíteni kívánt műveket a DEENK regisztrálja az EUIPO OOC Portálján. A regisztrált művekről a DEENK nyilvántartást vezet.
A jogosultak tiltakozhatnak a felhasználás ellen az EUIPO OOC Portálján: https://euipo.europa.eu/out-of-commerce/#/ooc/generaloptout .
Kérdés esetén a dea@lib.unideb.hu e-mail címen kereshetik kollégáinkat.
Forrás:
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról (1999). Nemzeti Jogszabálytár. https://njt.hu/jogszabaly/1999-76-00-00