A DEENK állományban lévő országos és nemzetközi szinten is értékes, egyedi dokumentumokról, védett gyűjteményrészekről, hagyatékokról és muzeális értékekről digitális másolatokat készítünk. A digitalizálással egyrészt óvjuk az eredeti forrásdokumentumot, másrészt szélesebb kör számára biztosítjuk a hozzáférés lehetőségét. E gyűjtemény építését a kezdetekkor elsősorban az állományvédelem és a helytörténeti kincsek feltárásának célja vezérelte, amihez mostanra az oktatást és kutatást támogató célok is egyre hangsúlyosabb szempontként adódnak hozzá.
Digitalizált dokumentumaink az alábbi gyűjteményekbe szervezve érhetők el.
A másfél milliónál is több plakátot és aprónyomtatványt tartalmazó állománya teljes 20. század reklámvilágából, alkalmazott grafikai terméséből, film- és színházi plakátjaiból ízelítőt ad.
Olyan régi nyomtatványokat tesz elektronikus formában elérhetővé, mint Thuróczy János Chronica Hungarorum című művének 1488-as brünni kiadása, de megtalálható benne az Europeana Travel projekt keretében digitalizált, magyar utazók tollából született útleírások gyűjteménye is.
A folyóiratok digitális gyűjteménye három nagy részből áll: a debreceni, a régi magyar és az egyetemi folyóiratok gyűjteményeiből. Olyan értékes folyóiratokat tartalmaz, mint a Kelet Népe vagy a Debreczeni Képes Kalendárium, a Magyar Museum és az Orpheus.
A gyűjtemény az 1862–1920 közötti korszak színlapjain keresztül a város színházi életét, a színház gazdag külső kapcsolatait és a debreceni kulturális élet egyéb szegmenseit is szépen megvilágítja. Az adatbázisban kereshetők többek között az előadott darabok rendezői, díszlettervezői, jelmeztervezői, esetleg karnagyai vagy vendégszereplői is.
Az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) sikeres pályázatainak keretében megvalósult kutatások eredményeiről ad számot január 25-én 49 nyertes pályázó a Debreceni Egyetem Tudományos Igazgatóságának online konferenciáján.
A Debreceni Egyetem mikrobiológus professzorának szerkesztésében jelent meg a Frontiers in Microbiology nemzetközi folyóirat különszáma „Aspergillus-eredetű mikotoxinok a takarmány- és élelmiszerláncban” címmel.
Az ECMWF nemzetközi meteorológiai központnál nyert ösztöndíjat Baran Sándor egyetemi docens, míg az OCRE felhőtechnológiával foglalkozó konzorcium pályázatán Hajdu András professzor és kutatócsoportja szerepelt eredményesen.